Nagykőrös
törénete

Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, 

Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már mint falu szerepelt.

Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.

1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.

A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.

Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.

19. században
Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után élte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.

1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.

1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép „vérszemet kapott” és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén „fejszés és vasvillás, nagy részben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva”. Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)

1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.

20-21. században
A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.

2015-ben fölvetődött, hogy a város megyét vált, de 2016-ban lemondtak erről a tervről.