Jászkarajenő:
A Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.
Jászkarajenő
törénete
A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül.
Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.
Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni, római katolikus plébániája 1863-ban alakult. Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.
1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.
Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.
Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.
Polgármesteri Hivatal
Cím: 2746 Jászkarajenő, Rákóczi Ferenc utca 16.
E-mail cím: hivatal@jaszkarajeno.hu; jkaraph@t-online.hu
Telefonszám: 53/366-001, 53/366-004
Ügyfélfogadás:
Hétfő: 8:00-12:00 valamint 13:00-17:00
Szerda: 8:00-12:00 valamint 13:00-16:00
Péntek: 8:00-12:00
Ragadozó madár- Illyés Antal alkotása
A község megalakulásának állít emléket a Polgármesteri Hivatal mellett a Kósa József téren látható, a pusztában szállást kereső pásztornépeket jelképező ragadozó madár szobra, mely Illyés Antal alkotása.
——–
Kopjafa- Árpád-kori temető
Kultúrtörténeti érték a falu határában található, ma még feltáratlan Árpád-kori temető, itt helyezték örök nyugalomra 1854-ben Arany János költő által is megörökített „Vén Gulyást”. A temetkezés emlékét ma kopjafa őrzi a Kisharangosi réten.
———
Csonka Márton Tanösvény és Helytörténeti Túraútvonal
Leírás
Bejárta Cegléd felől érkezve a községbe a településtábla előtti jobboldali erdő szélén van. Az első, a harmadik és az ötödik állomáson kialakított pihenőhelyek, védett esőbeállók lehetőséget adnak az egyes szakaszok közötti étkezésre, pihenésre. Az 5. állomáson kemence áll rendelkezésre a tanösvény bejárása utáni főzésre, sütésre. A tanösvény létrehozásának célja, hogy bemutassa Jászkarajenő természeti kincseinek, múltjának igen értékes részét. Összesen nyolc kilométer hosszú, páratlanul szép és természeti kincsekben gazdag helyen kirándulhatnak az érdeklődők.
Részei:
1. Akácos erdő 2. Szikes puszta 3. Kopjafa-madár 4. Kubik gödrök 5. Fogathajtó pálya
———
Kerékpárutak
Jászkarajenő – és Kőröstetétlen belterületi kerékpárútjait összekötő külterületi 4,8 km hosszú kerékpárút a Duna-Tisza közötti regionális kerékpárforgalmi nyomvonalon.
Fedezd fel térségeket!
Abony – Albertirsa – Cegléd – Ceglédbercel – Csemő – Dánszentmiklós – Jászkarajenő – Kocsér – Kőröstetétlen – Mikebuda – Nagykőrös – Nyársapát – Törtel