Ceglédbercel:
Ceglédbercel település a Duna és a Tisza közt, Pest megyében található.
Napjainkban újították fel ezt a szakaszt, megszépültek az állomások, korszerűbbek az átjárók.
CEGLÉDBERCEL
törénete
A község területe 2945 ha. Az északi terület dombvidék, melynek agyagos talaja löszön és homokon fekszik.
Itt található a legjobb föld, mely mezőgazdasági művelésre alkalmas. A déli rész homokos talajával a duna-tiszai homokhátsághoz tartozik.
A településen jelenleg 4.481 lakos él mintegy 1.600 lakásban.
A falu teljes közművel állátott (víz, csatorna, gáz, telefon, kábeltv). Utcáink többsége szilárd burkolatú. A községet 2006. nyarától 3 km hosszan kerékpárút szeli át.
Ceglédbercel az avar-magyar múltjára méltán büszke, azokra építő és a német nemzetiségi hagyományokat is büszkén vállaló, meghatározó jelleggel kétnemzetiségű település.
Az első latin nyelvű okirati említés egy 1281-es határjárásból származik. Ebben említik a „Bercel felé vezető” utat. A középkorban az egész terület az alberti pusztához tartozott. Éppígy a „berceli erdő” kifejezés is egy 1390-es határjárási iratban szerepel. Okiratok 1457-ből, 1468-ból és 1482-ből a Bercelpuszta kifejezést említik.
A XVIII. században Bercel a klarisszáké volt. A rend 1785-ben feloszlott és a területet elvették az egyháztól. II. József 130 német családot telepített ide Hannoverból, akik a falu fejlődéséért nagyon sokat tettek. Azonban 5 évvel a letelepedés után kolerajárvány tört ki az új lakosok közt. A járványban sokan meghaltak. Az egészségesek visszatértek szülőhazájukba, vagy letelepedtek a Bánátban. 1790-re a falu teljesen elnéptelenedett.
Az újratelepítés a nagy katasztrófa után egy évvel indult meg. A telepesek azonban nem közvetlenül Németországból jöttek, hanem a már létező magyarországi német falvakból. Néhány magyar család érkezett Süly, Üllő és Uri községekből is. A lakosok kétharmada volt német, egy harmaduk magyar, de mindannyian katolikusok voltak.
1804-ben Bercel önálló község lett. Ebből az időből származik a község címere. A lakosság főképp földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott.
1864-ben építették meg a vasútvonalat Pest és Szolnok között. A vasút lett a lakosság legfontosabb munkaadója. A XIX. század 60-as éveiben a falu, mint „vasutasváros” volt ismert Magyarországon.
A szovjet csapatok 1944. novemberi bevonulása nagy csapást jelentett a falunak. Mintegy 648 személyt hurcoltak el kényszermunkára. Az 1946. év újra megrázkódtatást okozott a falu életében. Több mint ezer főt deportáltak Németországba, azokat a ceglédbercelieket telepítették ki, akik német nemzetiségűnek vallották magukat, német anyanyelvűek voltak, magyar nevüket német hangzásúra változtatták, tagjai voltak a Volksbundnak, illetve más német fegyveres egységnek. Új telepesekként 24 család érkezett a Tisza jobb oldalán fekvő vidékekről. Legtöbben közülük rögtön elköltöztek, mert nem tudtak beilleszkedni az itteni környezetbe. 1948 tavaszán 48 család érkezett Felső-Magyarországról. A felvidékiek beilleszkedtek, a falu is hamarosan elfogadta őket.
A Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt emberek három csoportban jöttek vissza. Az első csoport 1946-ban, a második 1947. szeptemberében és az utolsó csoport 1949. november 4-én tért haza. Az elhurcoltak közül 159-en sajnos sosem tértek vissza, a Szovjetunióban haltak meg. A visszatérés utolsó napja november 4-e, egyben a falu napja is melyen csendben emlékezünk a háború áldozataira.
2005-ben a település Önkormányzata az 1848-49 forradalom és szabadságharc emlékére a Kossuth Lajos utcában haranglábat állítatott.
Ceglédberceli Polgármesteri Hivatal
Cím: 2737 Ceglédbercel, Pesti út 61.
E-mail cím: info@cegledbercel.hu
Telefonszám: +36-53-578-000
Ügyfélfogadás:
hétfõ: 10:00 – 17:00
szerda: 08:00 – 15:00
péntek: 08:00 – 12:00
————–
Ceglédberceli Német Nemzetiségi Önkormányzat
A községben német nemzetiségi önkormányzat működik.
————
Rendőrség:
CEGLÉDBERCELI KMB IRODA
Cím: 2737 Ceglédbercel, Pesti u. 115.
Posta cím: 2700 Cegléd, Rákóczi u. 22-24.
Telefon: 06-53/310-066
Fax: 06-53/310-066
E-mail: cegledrk@pest.police.hu
Polgárőrség: +36 70 934 4467
——————
Ceglédberceli Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár
Cím: Ceglédbercel, Pesti út 96, 2737 Magyarország
Telefonszám: +36 53 378 020
A Kultúrház és Könyvtár nyitvatartása
A Művelődési Ház a könyvtár nyitvatartási idejében, az intézményegység vezetővel előre egyeztetett próbák és rendezvények ideje alatt tart nyitva.
A könyvtár nyitvatartása:
Hétfő: Zárva
Kedd: 8:00 – 16:00
Szerda: 08:00 – 16:00
Csütörtök: 8:00 – 16:00
Péntek: 08:00 – 16:00
Szombat: 8:00 – 12:00 (Iskolai tanév alatt, minden páros héten)
Vasárnap: Zárva
————
Ceglédbercel Posta
Ceglédbercel, Pesti út 132, 2737 Magyarország
Nyitvatartás:
hétfő 8:00–12:00, 12:30–17:00
kedd 8:00–12:00, 12:30–15:00
szerda 8:00–12:00, 12:30–16:00
csütörtök 8:00–12:00, 12:30–16:00
péntek 8:00–12:00, 12:30–16:00
szombat: Zárva
vasárnap: Zárva
Telefonszám: +36 53 378 014
Ceglédbercel, falusi turizmus szállás
Település honlap: http://www.falutur.hu/
Ceglédbercel
tulipanfogado@gmail.com
Összes férőhely: 4
Telefonszám: 0630-6353-186
Aroma Pékség
Ceglédbercel, Pesti út 68, 2737 Magyarország
Nyitvatartás:
hétfő 5:00–21:00
kedd 5:00–21:00
szerda 5:00–21:00
csütörtök 5:00–21:00
péntek 5:00–21:00
szombat 5:00–21:00
vasárnap 5:00–21:00
Telefonszám: +36 70 212 7285
———–
Sebi pékség és édesség üzlet
Ceglédbercel, Pesti út 162, 2737 Magyarország
Nyitvatartás:
hétfő 6:00–18:00
kedd 6:00–18:00
szerda 6:00–18:00
csütörtök 6:00–18:00
péntek 6:00–18:00
szombat 6:00–12:00
vasárnap Zárva
—————
Borkápolna
Telefon: +3653378494, +36303752084
Email: info@megyerifiverek.hu
Honlap: bor.megyerifiverek.hu
Befogadóképesség: 50 fő
Nyitva tartási időszak: január 1. – december 31.
Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés szükséges
Kategória: II. kategória
Ceglédberceli Református templom
Cím: Ceglédbercel, Petőfi utca, 2737 Magyarország
———
Ceglédberceli Nepomuki Szent János-templom
Cím: Ceglédbercel, Petőfi utca, 2737 Magyarország
Falumúzeum
Ceglédbercel, Pesti út 54, 2737 Magyarország
Telefonszám: +36 53 578 000
A Falumúzeum a község főutcáján található. A portán jelenleg egy nagyobb, hosszabb lakóépület (tisztaház) és egy kisebb melléképület áll, valamint két udvar található. Itt eredetileg is két család lakott. A főépület hátsó részét ma is lakják, míg első két szobájában került berendezésre a kiállítás.
Az épületek tégla alapúak, vályog falúak. A nyeregtetők székes szerkezetűek, héjazatuk cserép. A lakóház oromzatának első kétharmada deszkázott, alsó egyharmada falazott, fröcskölt vakolattal. A homlokzat és az ablakok falsávokkal vannak keretezve, melyből a felső sáv párkányszerűen előreugrik. Az udvar felüli részen húzódik végig a féloszlopos, mellvédes gang, amely a korabeli házakon gyakran ajtóval nyílt az utcára. Ezen a házon ezt az ajtót befalazták vagy meg sem épült. A gangot a padlásfeljáró ajtaja zárja le. Az épületek falának színe sárga, míg a lábazat világoskékre mázolt. Világoskékre festették még a homlokzat és az ablakok vakolatkeretét, az oszlopfőket, a nyílászárók nagy részét valamint a mellvéd deszkáját. Az udvart az utca felé deszkából készült kis- és nagykapu, valamint vakolt vályogkerítés zárja le.
A gangról a hátsó kisebb tisztaszobába léphetünk be, amely egy ablakkal néz az udvar felé. A hátsó tisztaszobából nyílik az első, nagyobbik tisztaszoba, amely két ablakkal néz az utcára, valamint egyel a gangra. A helyiségekben épségben maradt a korabeli díszes sablonokkal készített falfestés, mivel a szobákat előző tulajdonosa nem lakta és nem fűtötte.
A tisztaházzal átellenben található melléképület négy helyiségből áll. Az udvarról a konyhába lépünk be. Innen jobbra találjuk a lakókonyhának berendezett helyiséget. A konyhából baloldalra nyílik a kamra. A konyha mellett baloldalon található a pince. Ez utóbbi két helyiség nem látogatható.
A tisztaszobák berendezése az 1930-as években általános lakberendezési szokásokat mutatja be és jellegzetesen jeleníti meg a paraszti hagyományok bomlását; paraszti és polgári bútordarabok és lakástextilek egyaránt helyet kapnak a tisztaszobában és a lakókonyhában is. A bútorok nagy része, de még az egyik sparhert is helybeli mesteremberek keze munkáját dicséri. A kiállításban a gazdag textilgyűjteményen és eredeti fényképeken keresztül a látogató betekintést nyerhet a ceglédberceli hagyományos viseletbe, melyet még ma is hordanak néhányan az idősebbek közül.
——————-
Mintegy 200 egykori svábház helyi védettséget élvez, mert megőrizte egykori jellegét. A településen több épület alkalmas lehet vendéglátásra, és a helyi programok és várható fejlesztések úgy tűnik, az ilyen befektetést megalapozottnak láttatják. Szinte mindenki beszél németül, sőt a Nepomuki Szent János tiszteletére emelt késő barokk római katolikus templomban
Borkápolna
Típus: Vendéglátás / borház, borozó, pincészet, borpince
Cím: 2737 Ceglédbercel, Cserői út 27.
Telefon: +3653378494, +36303752084
Email: info@megyerifiverek.hu
Honlap: bor.megyerifiverek.hu
Befogadóképesség: 50 fő
Nyitva tartási időszak: január 1. – december 31.
Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés szükséges
Kategória: II. kategória
Fedezd fel térségeket!
Abony – Albertirsa – Cegléd – Ceglédbercel – Csemő – Dánszentmiklós – Jászkarajenő – Kocsér – Kőröstetétlen – Mikebuda – Nagykőrös – Nyársapát – Törtel
